A férfi válása/szakítása/döntése NEM előfeltétele egy lélektársi kapcsolat működésének !! Pedig minden nő azt hiszi, hogy igen.
DE NEM.

SŐT !!

Az autentikus kapcsolatok 2. szakaszában kifejezetten hátráltató tényező az, ha a nő ezt feltételként kiszabja, és folyamatosan nyaggatja a férfit ezért. Majd aztán szépen meg is rekeszti a kapcsolatot… amikor is a férfi végül zár.

És ezt itt nagyjából minden nő el is szúrja.

A lélektársi dinamika folyamatának NEM a CÉLJA az, hogy a férfi szakítson az aktuális, nem működő kapcsolatával, hanem az EREDMÉNYE.

Nagyon fontos ezt megérteni.

Mert, ha veled van lelki kapcsolódásban, akkor az aktuálisan felvállalt kapcsolata evidens, hogy nem működik, és soha nem is működött, különben nem itt tartana.

Tehát az élet természetes folyamata által ez majd rendeződik is.

Sokan élnek azzal a hitrendszerrel, hogy a házasság/együttélés régen működött, csak valami időközben elromlott, elmúlt, megváltozott. És ezért a haldokló kapcsolatokat pszichológusokkal és párterápiákkal próbálják meg lélegeztetőn tartani. Amivel semmi mást nem érnek el, mint késleltetik az őszinte szembenézést azzal a ténnyel, hogy a házasság/élettársi kapcsolat ELEVE ingatag, anyagi illúziókra épült. És ilyenkor pont nem halogatni kellene, hanem LÉPNI.

A válásokat – ott ahol a helyzet megérett rá – a ragaszkodás és félelem is késlelteti. Valamint az a tény, – ami manapság szintén nincs megértve – hogy egy válságban lévő férfi, nem válik meg a gyökereitől addig, amíg azoknak nem talál egy másik, stabil talajt. (A probléma az, hogy a királylányos felfogású nők NEM TUDNAK stabil „talajok” lenni, mert hisztiznek, szakítgatnak és gyengék még.)

Azért itt megjegyzem, hogy persze vannak olyan házasságok, amelyek anno eleve lélektársak között köttettek meg, amikor még fiatalok és éretlenek voltak. De ezek is eljutnak egy életközepi válságba, amikor a férfi elkezd kijönni a megfelelésből, a királylány pedig bepánikol. És ilyenkor nem válni kell, hanem „megfordulni a lovon” és elkezdeni helyesen hozzáállni, mert az alap, a lelki szál már adott.

De a válságát élő kapcsolatoknak ez a kisebb, kb. 5%-a csupán.

Egy már működő férfi-nő egység nem „romlik el”.

Mert már NEM TUD.

Ami el tud romlani, az soha nem is működött igazán, csak az illúzióink és a hitrendszereink hitették el velünk. Viszont érvényes rájuk Murphy törvénye: „ami el tud romlani, az el is romlik” 🙂

Pontosan ezért kerül annyi áldozatba és őszinte erőfeszítésbe végigjárni a lélektársi kapcsolatok folyamatát az elsőtől az utolsó (3.) szakaszáig, mert közben egy olyan értéket és minőséget teremtünk meg, ami már STABIL, ÉRETT, MŰKÖDŐKÉPES.

Tehát visszatérve a férfi válására, a működésképtelen házasságok felbomlása AUTOMATIKUSAN megtörténik a VÉGÉN, amikor arra az egyének és a körülmények megérnek.

(Ami nem azt jelenti, hogy egy nőnek addig ölbe tett kézzel kell várnia a sült galambra.)

Ha egy férfi „idő előtt” lép ki az anyagi kapcsolatából, akkor végül vagy vissza is tér abba, vagy egy ahhoz a sémához hasonló, másik kapcsolatba kezd.

Ez biztos. Aki most nem hiszi, majd tapasztalja.

Ezért FELESLEGES és kifejezetten hátráltató tényező az, amikor a nő mindenáron válásra/szakításra/döntésre akarja kényszeríteni a férfit, még AZ ELŐTT, mielőtt  a férfi egyáltalán a döntőképes szakaszába érne.

Lélektársi kapcsolatokban egy nős férfi nem azért nem dönt melletted, mert nem tud elválni, hanem azért nem válik el, mert még nem tud dönteni !!!

És ekkor még nem is kell.

Forduljunk meg tehát ezen a lovon is !!

Ha majd eléri a férfivá válásának utolsó szakaszát, és a helyére kerül minden szempontból, akkor AUTOMATIKUSAN dönteni fog. Mindenben.

Saját tapasztalata alapján, szabad akarata szerint !!

Tehát a válás/szakítás annak a TERMÉSZETES folyamatnak az eredménye kell legyen, amit a férfivé válás útjának nevezhetünk. Ezt kikényszeríteni soha nem szabad, és hát nem is lehet.

Ha a nő nyomásának, elvárásának, hisztijének és zsarolásának engedve a férfi mégis szakít az aktuális kapcsolatával, annak soha nem lesz egység az eredménye, viszont biztos, hogy végül lelkiismeretfurdalást generál benne, és zár.

Ha már válásról beszélünk, pár mondattal térjünk ki arra az esetre, amikor a nő is, vagy csak ő a házas, de ezt az élethelyzetet az „Amikor a nő nem válik” hanganyagomban fejtem ki bővebben.

Az autentikus kapcsolatok 2. szakaszában a nő az, akinek bizonyítania kell erejét, állhatatosságát és hűségét a lélektársa felé. Másképp ez nem működik.

Azok a nők, akik ugyan kapcsolódnak már a lelki társukkal, mondjuk úgy, hogy A TÁRSUKKAL… de még házasság vagy élettársi viszony keretén belül, egy MÁSIK férfivel élnek együtt, NEM KÉPESEK megadni ezt a bizonyosságot.

Ilyenkor nincs jelen sem az erő, sem az állhatatosság, sem a hűség.

A nő ilyenkor „kispadon ülteti” a lélektársát, és játékban tartja az anyagi kapcsolatát. Magyarul játszmázik, megbízhatatlan lesz a férfi szemében, és, ha ezen sokáig nem változtat, akkor a férfi az ilyen kapcsolatból egy ponton BIZTOS KISZÁLL.

Mégpedig egy olyan fokú bizalomvesztéssel száll ki, amit vagy hosszú évekbe telik visszaépíteni, vagy már nem is lehet.