A Védikus Tudomány másképp határozza meg az intelligencia fogalmát, mint a mai felfogás. Az  úgynevezett IQ tesztek eredményének valójában semmi köze sincs ahhoz, hogy valaki mennyire intelligens. Ugyanúgy, ahogy a tudás sem áll arányban az „iskolázottsággal”. SŐT…

Lelki tanítómesterem – Srila Prabhupada – mindig azt mondta, hogy a mai oktatási intézmények az ifjúság „vágóhídjai”, mert pusztán anyagi ismereteket adnak, de még azt sem helyesen. Manapság nyugaton sehol nem tanítanak lelki tudományt, sem férfi-nő dinamikát, sem önmegvalósítást. Pedig ezek lennének életünk ALAPJAI.

Tehát a Védikus Tudomány szerint az intelligencia 3 dologból áll:

EMLÉKEZET

TUDÁS

MEGKÜLÖNBÖZTETŐ KÉPESSÉG

Ezek közül a megkülönböztető képesség azért nagyon fontos, hogy különbséget tudjunk tenni az anyagi és lelki minőség között, mert így (és csakis így) tudjuk alkalmazni a megszerzett tudást.

Az általam bemutatott lélektársi dinamikának SZÜKSÉGSZERŰ ELEME az intelligencia.

E nélkül egy ponton (kinek hol) megreked a kapcsolat, vagy el sem tud indulni a folyamat.

Miért is??

A tőlem kapott információkra EMLÉKEZVE, TUDÁST szerzel a folyamatról, és ezt a tudást megvalósítva, az intelligenciád segítségével alkalmazni tudod, mert megérted, hogy MI A KÜLÖNBSÉG lelki és anyagi gondolkodás között.

Ott, ahol az általam megadott információkat valaki már komolyan sem veszi, elfelejti, eleve el sem hiszi vagy felületesen kezeli, nem tud megalapozódni a tudás, ezért az illető nem tud mi alapján különbséget tenni. Akkor sem tud a folyamat haladni, ha a tudás nem hiteles forrásból származik, mint pl. az általam oly sokszor emlegetett ezo-spiri hitrendszerek esetében.

Azért nem tud az emberek többsége különbséget tenni azok között az információk között, amit a lélektársi kapcsolatokról hall,  mert nincs jelen az intelligencia.

Sokszor összemossák az általam mondottakat is a bulvár-spirivel.

Ezért tudnak a jósok, látók, önjelölt segítők és spiri szakemberek aratni manapság, mert az embereknek nincs hiteles tudása, amire emlékezve, különbséget tudnának tenni a hablatyolás és a használható információ között. 🙂

Aki képes emlékezni, alkalmazni a tudást, és különbséget tud tenni lelki és anyagi minőség között, az gyorsan halad a folyamatban, nem szükséges mindig kívülről megerősítéseket kapnia, és nem veszíti el a lelkesedését sem, mert egy magasabb nézőpontból tekint a kapcsolatra.

És egy sokkal magasabb célt lát már maga előtt, mint a „mikor leszünk már együtt”.

Az elfáradás, feladás, arrogancia, megrekedés, gyengeség, tanácstalanság, letargia, stb. végső soron MIND azt jelzik, hogy nincs jelen elég lelki intelligencia !!

Persze ez nem azt jelenti, hogy időről időre nem kerülhetünk lejtőre, nem kérhetünk tanácsot, vagy nem lazíthatunk az elme vadlovainak gyeplőjén.

De a tartós megrekedés MINDIG e három dolog egyikének (vagy mindháromnak) a hiányát mutatja: 1, emlékezés, 2, tudás és 3, különbségtétel anyag és lélek között.

Tehát a fenti logikai levezetés teljes magyarázatot ad arra, hogy a puszta várakozás, az ezo-spiri technikák, valamint a szentimentalista nézetek miért nem vezetnek eredményre .

Egy kis plusz érdekesség 🙂

A Védikus Tudomány elmagyarázza azt is, hogy az intelligencia kontrollálja az elménket.

Amikor alszunk, akkor az intelligenciánk pihen (kikapcsol) és csak az elménk működik. És mivel az elménkben tárolódik életeink összes felvett információja és tapasztalása, ezért az elme ilyenkor kontroll nélkül tud csapongani, így jönnek létre az álmok.

Tehát nézzük mi történik, amikor alszunk és az intelligenciánk funkciói nem működnek ?

EMLÉKEZÉS — Alvás közben nem emlékszünk arra, hogy kik vagyunk, hol vagyunk, mi történt velünk, stb.

TUDÁS — Nem vagyunk ekkor tudatosak, nem vagyunk képesek tudatosan gondolkodni.

MEGKÜLÖNBÖZTETŐ KÉPESSÉG — És nem tudunk különbséget tenni az elménkben eltárolt információk között, ezért azok kontroll nélkül tudnak áramolni, ami létrehozza az álmokat.

Ezért van az is, hogy nem tudunk olyat álmodni, ami valaha, valahol, valamelyik életünkben és létformánkban (nem csak emberi) már meg nem történt velünk (persze ezek összekeveredhetnek az álomban).

Ezek alól az úgy nevezett „élő álmok” kivételek, amikor is az elménk valóban elhagyja az alvó testet és úgy érezzük, hogy ténylegesen átéljük azt ahova „megy” vagy amit „csinál”. Mert ott is vagyunk és meg is történik velünk, csak a fizikai testünk közreműködése nélkül, a finom fizikai síkon.

Ha ilyenkor egy ilyen élő álomban azt éled meg, hogy valakivel kapcsolódsz, beszélsz, bármit csinálsz, akkor azt az a másik illető is ugyanúgy éli meg az ő élő álmában. Ha pedig éppen nem alszik, akkor az „érzet” szintjén.

Ezek nem spiri-csiribiri kitalációk, hanem a több ezer éves Védikus Tudomány leírásai, és olyan információk, amit a saját tanítóimtól tanultam !! Ezeket Indiában a mai napig is kész tényként kezeli minden hétköznapi ember.

🙂