Mindannyian, férfiak és nők egy anyagi szemlélettel rendelkező, kettősségek között vergődő világba születünk, és mi magunk is ilyenekké válunk ahogy felnövünk. Mert erre vagyunk beprogramozva a szüleink, a társadalom, és a média által.

Tele vagyunk illúziókkal, hamis hitrendszerekkel, amelyektől egész életünkben szenvedünk ugyan, de feladni nem akarjuk, vagy nem tudjuk.

A lélektársi kapcsolódás NEM EGY PÁRKAPCSOLAT, hanem egy az önmegvalósítás különböző útjai közül. Pontosabban egy lehetőség arra, hogy az önmegvalósítás útjára lépjünk, és az illúzióinkat meghaladjuk.

De az egész életünk egy „tanuló szoba”, tehát a materiális kapcsolatainkból is tanulunk, azok is formálnak minket. És a „formálódás” közben különböző életszakaszokon megyük át mindannyian.

A nők szakaszait egy másik írásban taglalom. Itt erről annyit mondanék csak, hogy életünk során, – a férfihez hasonlóan – mi is átmegyünk az éretlenség, az illúzió vesztés, és az ebből következő minőségi átváltozás folyamatán, CSAK némi FÁZIS ELTOLÓDÁSSAL, és eredeti szerepeink szerint. (Tehát férfit és nőt soha NEM SZABAD működésileg egyformán vizsgálni !! )

————————————————————————————————————————————————————-

Az Isten által megteremtett férfi-nő dinamika szerint, maga a kapcsolat 3 szakaszon megy át:

1. szakasz

– Amikor az éretlen királylány már haldoklik, akkor a férfi még gyakorolja a királyfi szerepét.

– Ezt követően nagyjából egyszerre lépnek az illúzió vesztés időszakába.

2. szakasz

– Ami után a férfi válsága gyorsabban mélyül, mint amennyire a nő őszintesége és odaadása ezt követni tudná.

– Majd a férfi eléri válságának legmélyebb pontját, a nő pedig erejének és bizonyosságának tetőfokát.

– Az utolsó fázisban pedig a férfi „összerakja magát”, amihez a nő már tökéletes TÁRS tud lenni.

3. szakasz

– S végül így lépnek a 3. szakaszba, a házasság, együttélés, közös élet szakaszába, fizikailag is, kizárólag a FÉRFI döntése alapján. (ITT és nem előbb !!)

Ezekben a szakaszokban lehetnek ettől eltérő „fázis késések” férfi és nő között, de az út, amit bejárnak az mindig ugyanez.

————————————————————————————————————————————————————-

A férfiak illúzió vesztése és legmélyebb pontja közötti időszakot életközepi válságnak, krízisnek, szétesésnek hívhatjuk.

És azért ezekből a szavakból már érzékelhető, hogy ők ilyenkor nem a királylányok által elvárt macsó, hősszerelmes vagy „igazi férfi” formájukat hozzák.

Az más kérdés, hogy ezeket a formákat SOHA nem is kellene hozniuk, és soha nem kellene ilyen elvárásoknak megfelelniük, mert az ő dolguk eleve teljesen más lenne.

MINDEN férfi-nő kapcsolat eljut a válság időszakába akkor, amikor a FÉRFI válsága eljön. (Vagy már ezt megelőzőleg felbomlik.)

De a materiális alapokra (szerelemre, szexre, érdekekre) épülő párkapcsolatok ezt nem tudják túlélni !! Ez 100%-ig biztos !!

Valódi esély arra, hogy a férfi a válságából ki tud jönni, és egy nővel végül működő egységet tud alkotni, CSAK LÉLEKTÁRSI kapcsolatokban van meg.

És EZ egy életmentően fontos információ, mert, ha ezt az emberek megértenék, és ŐSZINTÉN ránéznének az aktuális kapcsolataikra, akkor nagyon sok szenvedéstől meg tudnák menteni magukat, a partnerüket és az egész családjukat, azzal, hogy nem erőltetnének halott kapcsolatokat a végtelenségig.

(De ez egy másik nagy téma, amiről könyveket lehetne írni)

Tehát ott tartunk, hogy a férfi életében egy ponton eljön az illúziók elvesztésének időszaka, ami (többek között) azt jelenti, hogy rájön, addigi életét végig a megfelelés hajtotta, és nem a saját vágyai, képességei és igazsága szerint élt. Hogy a fiatalkori elképzeléseket, álmokat próbálta megvalósítani egy olyan királylánnyal, aki igazából soha nem elégedett ezzel és, aki nem is biztos, hogy őt egyáltalán férfinek nézi vagy kezeli. (Sőt általában biztos, hogy nem.)

Egyszerűen elveszíti azt az illúziót, hogy amit eddig csinált és ahogy eddig élt, az őt végül elvezeti majd egy boldog és elégedett élethez.

És ebből az illúzió vesztésből aztán automatikusan fejlődik ki az az attitűd, hogy „innentől senkinek és semminek nem fogok megfelelni”. Én ezt nevezem a „mindenki kapja be” fázisnak 🙂

Már ez az „attitűd” – ami egyébként teljesen jogos, azután, hogy a fél életét leélte a megfelelésben – elkezd ellenérzést kiváltani a királylányokból, és bizony az egész környezetéből is, mert hát a megfelelés a mai hazug társadalmak egyik alapfeltétele… hogy beállsz-e a birkacsordába.

Ilyenkor a férfit aktuális partnere elkezdi piszkálni, elítélni, kioktatni, zsarolni, stb., mert nem kapja meg tőle, amit akar, a társadalom pedig elkezdi úgy kezelni, mint valakit, „akivel valami baj van”. És bizony minden létező ráhatással megpróbálják visszakényszeríteni a csordába.

Minél erősebb a visszakényszerítő hatás és elvárás, annál nagyobb lesz a férfi ellenállása.

Annál inkább védi azt a szuverén területet, ami az ÖVÉ, a sajátja.

Ahogy pedig ez a folyamat halad, a férfi teljesen „elmagányosodik”, és egyrészt elveszti az erőforrásait, amelyek a társadalmi megfelelés után jártak neki, (elismerés, jutalom, karrier, siker, megbecsülés,) másrészt tulajdonképpen elveszíti a kapcsolatát azzal a nővel, akinek addig teljes gőzzel próbált megfelelni, és bizony a gyerekei is ellene tudnak fordulni ilyenkor. Kvázi megszűnik a szeretet-forrás is, vagyis az, amit addig szeretetnek gondolt, mert pontosan itt szembesül azzal, hogy bizony az is csak egy illúzió volt.

Tehát van egy szétesőben lévő férfi, aki elvesztette az erőforrásait, és a vélt szeretetet, ami körülvette.

NINCS TÖBB VESZTENIVALÓJA !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

A szeretetet, figyelmet más nőknél keresi, a társadalmi megbecsülést pedig vagy sikeres vállalkozásokkal, ötletekkel próbálja pótolni, vagy egyszerűen magasról tesz minden addigi elvárásra.

Kénytelen kifejleszteni egy egészséges önzést, ami rajta tudja tartani a megkezdett úton, és mivel senki nem érti és senki nem figyel rá, kénytelen csak önmagából táplálkozni. Önmaga kerül a figyelme középpontjába. Mert megértette, hogy amíg Ő nincs rendbe, addig semmi más sem lesz rendbe körülötte.

Ezen a ponton már keményen kezdődnek a megbélyegzések.

Mivel más nőknél próbálja „férfiasságát keresni”, az addigi partnere, családja, ismerősei elítélik, mint hűtlen, hálátlan gazembert, aki ezt merte tenni a szegény királylánnyal.

Azok a nők, akikkel ilyenkor elkezd kapcsolódni pedig önzőnek, ilyen szindrómásnak meg olyan szindrómásnak nevezik, mert nem rúg fel ÉRTÜK mindent egy hónap után, és nem kezdi el az Ő ELVÁRÁSAIKAT teljesíteni a feleség elvárásai HELYETT.

Magyarul csöbörből-vödörbe esik, miközben már számtalan bélyeget rásütöttek… De miért is ??? Ja mert, hogy megpróbálja megtalálni a valódi helyét. Keres, kutat, tapasztal. Azt tudja mit NEM akar már, de azt nem tudja még, hogy mit akar. Mit akarhat egyáltalán.

Mivel az illúzióit kezdi elveszíteni, már nem a szerelmet kergeti ilyenkor, hanem TÁRSRA VÁGYIK.

Bizony hölgyeim ez a legnagyobb hiba a nők körében amikor egy válságban lévő férfivel találkoznak, aki nyitott a kapcsolódásokra, és tapasztalatokat gyűjt be, hogy rögtön megjelölik a „nőcsábász, megbízhatatlan, csak arra kellek neki” címkékkel, és meg vannak győződve arról, hogy azt a férfit „nem lehet és nem szabad komolyan venni”.

PEDIG ENNEK PONTOSAN AZ ELLENKEZŐJE IGAZ !!!!

Csak pont ŐT nem veszi senki komolyan.

Ezt tapasztalván a férfiből még a maradék „jófiú illedelem” is felszívódik, és mivel már nem finomkodik, képes tényleg nyersen, egyenesen és kíméletlenül rámutatni a NŐ illúzióira is, és benyomni az összes egó-gombját, amivel aztán kiérdemli a nők mai, tudatosan gerjesztett, tenyésztett, táplált, szuper-top-extra bélyegét:

NÁRCISZTIKUS SZEMÉTLÁDA, akitől menekülni kell…

De drága hölgyeim ilyenkor az igazság elől menekültök !!

Az elől, hogy bele kelljen nézni a tükörbe, amit a férfi mutat. Mert ő már belenézett az övébe, és rájött, hogy ott van a megoldás. Ott van az igazság. Mert a tükör sem finomkodik. Azt mutatja, ahogy kinézel !! Nem azt, ahogy kinézni szeretnél !!

Ilyenkor menekültök vissza a hitrendszerek és királylányos álmok valóságmentes világába, ahol a barátok, rokonok tárt karokkal várnak benneteket, mondván: „ugye mi megmondtuk, hogy ne kezdj egy ilyen férfivel…te jobbat érdemelsz… ha kellenél neki már elvált volna érted… bla, bla, bla”

Mert a „jóakarók” sem akarnak a tükörbe nézni, és a te vélt kudarcod gyógyír a sebeikre, hogy „úgy sincs jobb, mint a megszokott komfortzóna… gyere csak vissza a csordába…”.

Na és itt jön a lényeg…

Hogy éppen ilyenkor, CSAKIS és KIZÁRÓLAG egy ilyen állapotú férfivel lenne egyáltalán esélyed az egységre… HA megvan a lelki szál.

Ha egy válságát élő férfivel anyagi kapcsolatba (szex, flört, kaland) keveredsz, de nincs lelki szál köztetek, akkor az egy tiszavirág életű dolog volt, amelyből mindketten begyűjtitek a tapasztalatokat és keresgéltek tovább.

Ha viszont egy ilyen férfivel lélektársi kapcsolódást élsz meg, akkor életetek legfantasztikusabb lehetősége jött el, hogy belőle egy igazi teremtő FÉRFI, belőled pedig NŐ váljék, akik végül képesek lesznek egységet alkotni.

De itt a VÉGÜL szónak óriási jelentősége van.

Mert a nők azért bélyegzik meg az ilyen férfiakat és azért lépnek le mellőle, mert nem értik ezt az egy szót. Hogy nem a válsága ELEJÉN vagy KÖZEPÉN, hanem a VÉGÉN válik ő azzá a férfivé, akire vágysz… és te is csak a végén válsz azzá a nővé, aki azt a férft értékelni és szeretni tudja, életetek végéig !!!!!!!

Szóval kedves hölgyeim, VEGYÉTEK LE A BÉLYEGEKET A TÜKÖRRŐL !!!

VEGYÉTEK LE A BÉLYEGEKET A VÁLSÁGUKAT ÉLŐ FÉRFIAKRÓL !!

Mert addig esélyetek sem lesz se tükörbe belenézni, se változni, se szeretni, se boldognak lenni.